“Faust” Németországban nemcsak Wolfgang Goethe hires drámáját jelenti: A FAUST a német színházi élet legjelentősebb kitüntetése is. A Deutscher Bühnenverein, a Deutsche Akademie der Darstellenden Künste és a Kulturstiftung der Länder azokat a rendkívüli művészi teljesítményeket jutalmazza a Faust-díjjal, amelyek leginkább tükrözik németországi színházi élet sokszínűségét. A „Legjobb zenei színházi produkció” díját 2024-ben Ingo Kerkhof kapta Kurtág György Samuel Beckett színművére írt Fin de partie című operájának Dortmundi Operaházban tartott márciusi németországi színpadi bemutatójáért.

Több mint hat éves kiadói munka zárult le a férfikari kötet megjelenésével, mellyel teljessé vált Kodály kórusműveinek háromkötetes összkiadása.
KODÁLY ZOLTÁN (1882–1967) zeneszerzőként, pedagógusként és népzenekutatóként egyaránt jelentős életművet hagyott hátra: a 20. századi magyar zene egyik legnagyobb hatású alakja volt. Több mint 130 a cappella kórusművével a modern magyar kórusirodalom megteremtője.

Kurtág György Samuel Beckett szövegére készült operájának eddig 32 színpadi és koncert előadása volt 8 országban. A mű nemzetközi útján újabb helyszínre érkezett: októberben a mű öt alkalommal szólal meg a Bécsi Állami Operaház színpadán.

A díj átadására ünnepélyes keretek között került sor szeptember 3-án Budapesten a Budapest Music Centerben, ahol Kurtág György 2015 óta él és dolgozik. A Wolf Alapítvány Kuratóriumát Amnon Rechner képviselte, az ünnepségen jelen volt Yacov Hadas-Handelsman, Izrael állam budapesti nagykövete és Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Az elismerés átvételekor a 98 éves zeneszerző meghatottan mondott köszönönetet néhai feleségének, Kurtág Mártának (1927-2019), aki 73 évig volt a társa, és legközelebbi barátjának és munkatársának, Wilheim Andrásnak (1949-2022), aki több mint négy évtizeden keresztül gondozta műveit az UMP Editio Musica Budapestnél.

„Az impulzusok korát éljük. Számtalan ingerrel, hatással találkozunk a mindennapok során. Belemerülünk egy könyvbe, közben kapunk egy emailt, elolvassuk a telefonunkon, de akkor már ránézünk a hírekre is. Megváltozott az időérzékelésünk is." (Kecskés D. Balázs)

A Wolf-temperiertes Klavier első kötetének 24 karakterdarabja (2018), majd a második kötet 24 Jazz-Prelűdje (2022) után, Wolf Péter olyan új, 23 darabot magában foglaló kötettel folytatta a sorozatot, amelyet a legfiatalabb zongoristáknak komponált.

A 70 éves Serei Zsoltot Szerenád című kürtre és kamaraegyüttesre készült művének felvételével köszöntjük.  A Componensemble-t a zeneszerző vezényli. (BMC Records 073) A műről bővebben itt.

Néhány héttel 80. születésnapja után, 2024. március 24-én elhunyt EÖTVÖS PÉTER zeneszerző, karmester és tanár, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja. Sokan tudtuk, hogy ez hamarosan be fog következni, hiszen az a betegség, amely egy évvel ezelőtt megtámadta – s amelyet mindvégig optimizmussal és türelemmel viselt – senkinek sem kegyelmez. Az elmenetele mégis váratlan volt, hiszen a zenéje a betegsége alatt is a nemzetközi és magyar hangversenyélet állandó szereplője maradt akkor is, ha karmesterként ő már nem tudott részt venni az előadásában. Egészen az utolsó hónapokig dolgozott. Utolsó operáját, a Valuskát 2023 decemberében mutatták be Budapesten a Magyar Állami Operaházban. 2023-ban még be tudta fejezni a Hárfaversenyét, melynek bemutatója ez év januárjában volt Párizsban. Focus című Szaxofonversenyének magyarországi bemutatójára a napokban került sor Budapesten.

„Keresek, kísérletezem, kockáztatok.”- mondta egy interjúban – s valóban. Minden műve az új utak kereséséről, a klasszikus- és kortárszenei műfajokban rejlő további lehetőségek szélesítéséről és talán meg inkább a hangzások rejtett dimenzióinak felkutatásáról szólt. 14 éves korától kezdve komponált, zeneszerzői életműve szinte minden műfajt magában foglalt. Zenéjében éppúgy fellelhetők a magyar gyökerek (Liszt, Bartók, Kodály), mint a 2. világháború utáni legnagyobb újítók/felfedezők (Stockhausen és Boulez) hatásai, de ezek a hatások csak kiindulópontok voltak számára saját zeneszerzői világának megteremtésében. 

Vidovszky László hat évtizedes zeneszerzői pályája majdnem 200 kompozíciót, sokféle műfajt és még több formabontó ötletet foglal magában, s máig gyarapodik. A Schroeder halála, a 405, Nárcisz és Echo a 70-es és 80-as években Magyarországon is megjelenő experimentális zene emblematikus jelentőségű darabjai. Későbbi művei - a 12 duó, a Zwölf Streichquartette, a Reverb és a Promenade – pedig annak bizonyítékai, hogy a 70-es években saját invenciókba épített minták hogyan váltak egy mára klasszikus tisztaságúvá csiszolt alkotói stílusának alapelemeivé.
Vidovszky Lászlót 80. születésnapján a kamaraegyüttesre komponált Promenade 4. tételének felvételével köszöntjük. A Ligeti Ensemble-t Keller András vezényli. (BMC Records 294)