Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől.

Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

1972-től zeneszerzést tanított a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 1974-től 1983-ig a Magyar Rádió népzenei rovatának vezetője, majd 1995-ig a Zenei Főosztály helyettes vezetője volt. Zeneszerzői munkásságának elismeréseként 1973-ban és 1980-ban Erkel-díjat, 1987-ben Érdemes Művész címet, 1992-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat, kapott, 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze címet.