A magyar állami Zeneműkiadó Vállalatot, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMP EMB) jogelődjét hetven évvel ezelőtt, 1950. július 1-jén egy törvényerejű rendelet hívta életre.
Az 1948–1949-ben lezajlott kommunista hatalomátvétel kiiktatta Magyarországon a magánszektort, és megszüntette a 19. század óta több kisebb cégben működő zeneműkiadók önálló tevékenységét, vagyonuk, valamennyi szerződésük és kötelezettségük egyetlen állami céghez, az 1950-ben alapított Zeneműkiadó Vállalathoz került. Az új vállalat jelentős örökséget vett át elődjeitől: Bartók Béla és Kodály Zoltán korai műveit, Dohnányi Ernő és Weiner Leó Magyarországon megjelent kompozícióit, és az 1930-as évektől induló kórusmozgalom termését, közte például Kodály és Bárdos Lajos alkotásait.
Így az állami vállalat tekintélyes katalógussal kezdhette meg tevékenységét az ötvenes években, és működésének első tizenöt évében egyetlen feladata a hazai hangversenyélet és zeneoktatás ellátása volt. A gyorsan fejlődő nemzeti zeneoktatáshoz kínált kottákat, könyveket adott ki zenészeknek és zenekedvelőknek, továbbá számos kortárs magyar művet jelentetett meg.
A magyar zeneszerzők számára egyedül itt kínálkozott publikációs lehetőség, így sorra jelentek meg a korszak legjelentősebb komponistáinak, így Farkas Ferencnek, Maros Rudolfnak, Ránki Györgynek és Szervánszky Endrének új művei. A kiadó állami támogatásból gazdálkodott, és nem az üzleti siker keresése irányította a tevékenységet.
Az 1960-as évek végére Magyarországon megváltoztak a gazdasági irányítás elvei és módszerei: az állami zeneműkiadó esetében világossá vált, hogy a hazai piac egyedül nem lesz képes eltartani a vállalatot, így egyre nagyobb jelentőséget kapott a zeneművek külföldi terjesztése. A nemzetközi reprezentáció és üzleti kapcsolatok megkönnyítése érdekében ekkor változtatták a Zeneműkiadó Vállalat nevét Editio Musica Budapestre (EMB).
Ez az időszak egybeesett egy új magyar zeneszerző-nemzedék kibontakozásával is, amely immár a kortárs európai irányzatokat szem előtt tartva, de önálló magyar hangvétellel gyarapította a kiadó katalógusát. Műveikre az 1970-es években külföldön is felfigyeltek, és Balassa Sándor, Bozay Attila, Hidas Frigyes, Kocsár Miklós, Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Szőllősy András és Kurtág György rendszeresen kaptak külföldi megrendeléseket, a nemzetközi zeneélet muzsikusaival kezdtek együttműködni, miközben kiadójuk is bővítette nemzetközi kapcsolatait, és mind nagyobb gondot fordított a hazai és külföldi promóciós tevékenységekre is.
Az Editio Musica Budapest az úgynevezett szocialista piacon belül vezető pozíciót szerzett, és a nyugati piac számára is fontossá vált, ami jelentős külföldi szerződéseket eredményezett. A kiadó önállóságát mutatja, hogy felvállalhatta az akkoriban szélsőségesen avantgárdnak tekintett és a korszak kultúrpolitikája szemében is gyanúsnak számító zeneszerzők, így Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László és Eötvös Péter műveinek megjelentetését is.
Az 1989–1990-ben bekövetkezett szociális, politikai és gazdasági változások így nem érték felkészületlenül a kiadót, amely képes volt viszonylag zökkenőmentesen alkalmazkodni a szabadpiaci feltételekhez. A korábban megkötött nyugat-európai és tengerentúli szerződések garantálták a folyamatosságot, sőt az export is nőtt. Amikor az 1990-es évek elején a kormány megkezdte az állami vállalatok privatizációját, több külföldi befektető is érdeklődött az Editio Musica Budapest iránt, és azt végül 1994-ben az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg. Később a Ricordi és vele az EMB is a német Bertelsmann Csoport kezébe került, majd 2006-ban a Universal Music Publishing Group (UMPG), a világ legnagyobb és legsokoldalúbb zeneműkiadójának részévé vált. A kiadó neve ekkor Universal Music Publishing Editio Musica Budapestre (UMP EMB) változott, és ettől kezdve saját katalógusának terjesztése mellett képviseli Magyarországon a Universal Music Group teljes popzenei katalógusát, valamint alkiadóként a klasszikus kiadói csoport (Durand-Salabert-Eschig, Casa Ricordi, Ricordi Berlin, Ricordi London) repertoárját is. 2017-ben a UMPG a zenepedagógiai kiadványokat valamint a UMP EMB kottáinak gyártását és kereskedelmi terjesztését az akkor alapított, hasonnevű Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.-nek adta át. A jogvédett 20. századi és a kortárs zenei művek katalógusának kezelése, bővítése és promóciója, valamint a zenekari kölcsönanyagok terjesztése és a szerzői jogok kezelése továbbra a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMP EMB) fő tevékenysége maradt.
Hetven éves múltjával és a közel kétszáz éves magyar zeneműkiadás örököseként, az utóbbi száz év magyar zeneszerzése kimagaslóan leggazdagabb katalógusának kezelőjeként az UMP EMB továbbra is arra törekszik, hogy vonzó és elismert partnere legyen valamennyi zeneszerzőgeneráció képviselőinek, műveiket bel- és külföldön egyaránt sikerre segítse.
Hangzó válogatás az elmúlt 70 év terméséből: EMB 70