Kurtág György Jelek, játékok, üzenetek sorozatának új kötete annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy szólófuvolára vagy fuvolás kamarazeneként fogalmazott darabok mellett egy jelentékeny, sokáig rejtve maradt ciklust is magában foglal: A Jelenetek, amely 1997 szeptemberében, Szokolay Ádám számára íródott, csak 2016-ban, a zeneszerző 90. születésnapján hangzott el először. A ciklus egyes tételei a Kurtág-zene ismert gesztusait fogalmazzák újra: töprengő, indulatos, éteri vagy éppen játékos karaktereket formálnak.

Jelek, játékok és üzenetek: szólóhangszerekre és kis kamaraegyüttesekre összeállított gyűjtemények. A cím mindhárom szava Kurtág zenéjének lényegét érintő jelenségekre hivatkozik. A jelek a zeneszerző fiatalkori párizsi tanulmányútjához kapcsolódik, amikor nem tudott komponálni, s csupán grafikus jeleket rögzített a papíron. A játékok szó a zongorára írott Játékok című kilenc kötetes sorozattal való rokonságot jelzi. Az üzenetek szó e művek nagyon is személyes tartalmára vonatkozik, azaz hogy valójában e rövid darabok is naplójegyzetek és üzenetek azoknak a zenészeknek és barátoknak, akik Kurtág számára fontosak: így például egy megemlékezést a román zeneszerző Myriam Marbéról vagy éppen egy tréfás köszöntést Pierre Boulez 90. születésnapjára.

A kötet egyik ékköve Kurtág operájához, a Samuel Beckett: Fin de partie-hoz kapcsolódik: Clov búcsúdalának egy basszusfuvolával kísért változata.

A gyűjtemény – a vonós és más fúvós hangszerekre írott, már megjelent kötetekhez hasonlóan – nem összefüggő ciklus. A darabok önállóan, más sorrendben vagy a Jelek, játékok és üzenetek más hangszerekre írott darabjaival vegyítve is megszólaltathatók.