Bach Kunst der Fugéja több mint kétszáz éve tartja izgalomban tökéletességével és töredékességével a nagyközönséget és a zeneszerzőket. Most az Óbudai Danubia Zenekar három magyar zeneszerzőt kért fel, hogy fejezzék ki zenéjükkel, mit mond a mának ez a remekmű.

Horváth Balázs öt igen különböző karakterű tételben támasztja fel a sokak szerint csak a szemnek készült zenét (Die Fuge der Kunst), néhol csak ritmikai és harmóniai tulajdonságokra, máskor minden hangszerhez csak egy-egy hangot rendelve, vagy éppen elektronikus zenei hatásokkal felöltöztetve. A collage című tételben pedig 33 töredéket használ fel a különféle contrapunctusokból, s azokból a menüettől a rock-zenéig a legkülönfélébb stílusokra emlékeztető szőnyeget sző össze.

Tornyai Péter három tétele (Kunst oder Fügung) közül az Intermezzo voltaképpen hozzátételek nélküli hangszerelés, amelyben azonban a mindig felfelé haladó vonósok és a mindig lefelé haladó fúvósok együttese Maurits Escher képeire emlékeztető végtelen lépcsőket idéz fel. A „25.000 pontból” álló másik tétel Keserü Károly festőművész pointillista stílusát idézi, míg az ABsCHied a Bach által is használt BACH-motívummal teremti meg a búcsú hangulatát.

Balogh Máté négy tétele szimfonikus ihletettségű variációsorozat (Kunstmusik), melynek hangulati fesztávját jelzi, hogy megfér benne egy Esterházy Péternek ajánlott, a zajból Bachot kibontó nyitótétel, egy Szőllősy Andrást idéző, éteri hangzású lassú tétel és egy rezes bandára írt, katonaindulószerű finále.

A hármójuk által írt 12 tétel kaleidoszkópszerű elrendezésben, akár egyfajta egész estényi kollektív kompozíció hangzik fel ősbemutatóként január 30-án a Zeneakadémián Benjamin Bayl vezényletével.