Bella Máté öt kamarazenei műve jelent meg az elmúlt hónapokban nyomtatásban, amelyek egyszerre bizonyítják szerzőjük kis formák iránti érzékenységét és írásmódjának sokszínűséget, amellyel szabadon kel át különféle stílusok határain. A kompozíciók egyikét, A csillagos ég alatt című triót, John Corigliano így méltatta: „Szívmelengető hallani egy ilyen teljesértékű lírai hangot. A mű mindig érdekfeszítő és nagyon megindító."
 
A pillangó álma
cselló és zongora
12'

Ez a korai, 2005-ben írt kompozíció Szabó Lőrinc Dzsuang Dszi álma című verse alapján készült. Álom és valóság között ingadozik a cselló és a zongora duettje, előbb egy lassú, extázis felé menetelő vonulásban, majd egy szédítő perpetuum mobilében fogalmazva meg egyazon zenei gondolatokat.

Phantasm
fuvola és zongora
5'

A  mű 2013-ban készült, Kruchió Rebeka fuvolaművész megbízásából. Bella Máté, mint sok más művében, itt is a hangszerek által keltett zajok és a zenei hangok közötti átmenet lehetőségeit vizsgálja. A darab csúcspontján a fuvolista a RE-BE-KA név szótagjait fújja a hangszerbe.

A csillagos ég alatt
fagott, cselló (vagy 2 cselló) és zongora
7'

2020-ban egy neves építész kereste meg a zeneszerzőt, hogy írjon új művet lánya esküvőjére. A kompozíció finoman utal az alkalomra: a zongora hátterében két szólóhangszer duettje egy derűs szerelem történetét meséli el, a velencei gondolások által énekelt barcarolákra emlékeztető módon.

Hallgasson bele!

TITAN
basszus tuba és zongora
5'

A TITAN 2021 nyarán készült, Szentpáli Roland megbízásából. A darab a basszustuba virtuóz oldalát igyekszik bemutatni, nem lebecsülve a hangszerben rejlő lehetőségeket, és nem is eltúlozva az izgalmas hatásokat, amelyekre a hangszer képes.

Hallgasson bele!

Aeolus
vonósnégyes
9'

A kompozíció 2021-ben készült a Stúdió 5 tematikus hangversenyére, amely a kortárs zeneszerzők magyar népzenéhez való viszonyát járta körül. A választott népdal a Mezőségből, az Erdélyi-medence folyókkal határolt erdőtlen dombvidékéről származik. A vonósnégyes-feldolgozás Herczku Ágnes interpretációját követi, beleértve az énekesnő jellegzetes díszítéseit. A mű dramaturgiája egy fiktív forgatókönyvhöz illeszkedik: mintha a mezőre kifekve hallgatnánk a szélfúvást, ami vonóshangszerek üveghangjai által „fújja” fülünkbe a népdalt. A cím Aeolusra, a szelek görög istenére utal.

Hallgasson bele!