Hetvenöt évvel az első kiadás után megérett az idő arra, hogy Kodály Zoltán összegyűjtött vegyeskari művei teljesen új, bővített kiadásban jelenjenek meg.

A Vegyeskaroknak mind ez idáig legteljesebb és leghitelesebb szövegű kiadása vászonkötésben is kapható, amelyet egyaránt ajánlunk könyvtáraknak, gyűjtőknek és Kodály-rajongóknak. A kötet emellett megvásárolható praktikus célokat szolgáló papírkötésű változatban is.

A gyűjtemény hat olyan kompozíciót tartalmaz, amelyet a korábbi kiadások nem foglaltak magukba és kissé nagyobb formátumban, új, egységes elvek alapján szerkesztett, jól olvasható és igényes megjelenésű kottagrafikával, valamint Erdei Péter informatív utószójával jelenik meg.

Leigh Melrose (Clov) és Frode Olsen (Hamm); fotó: Ruth Walz

November 15-én, a milanói Scalában mutatták  be Kurtág György operáját: Samuel Beckett: Fin de partie, scènes et monologues. A régóta várt operában Kurtág Beckett drámáját zenésítette meg, amelyet 1957-ben, Párizsban színházi előadásként látott először. A szövegkönyvet a zeneszerző állította össze, a színdarab szövegének körülbelül a felét felhasználva, szorosan követve a dráma menetét. 

Az ősbemutató szereplői Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) volt; a Scala zenekarát Markus Stenz irányította, az előadást Pierre Audi rendezte.

A produkció a Scala és a Holland Nemzeti Opera együttműködéseként jött létre, további előadásai Amszterdamban lesznek láthatók, 2019. március 6-án, 8-án és 10-én.

Az idei, 27. Milano Musica fesztivál – a La Scalában november 15-én bemutatandó Kurtág-opera, a Samuel Beckett: Fin de partie - hoz kapcsolódva – Kurtág György életművét állítja középpontba. 2018. október 21. és november 26. között 22 hangverseny ad áttekintést a zeneszerző hangszeres és énekes, kamarazenei és zenekari alkotásairól. A fesztivál tematikája bemutatja egyfelől Kurtág párbeszédeit az elődökkel és a kortársakkal (Bach, Schubert, Bartók, Stravinsky, Ligeti), másfelől a modernitás fontos témáinak felbukkanását művészetében. Az opera kapcsán külön figyelmet szentelnek a Beckett írásaihoz kapcsolódó műveknek is: a What is the Word mellett elhangzik például Pascal Dusapin Watt című harsonára és zenekarra írott alkotása is.

Vajda Gergely három kompozíciója szerepel a Budapest Music Center Recordsnál megjelent új CD-n: a Klarinétszimfónia két klarinétre és zenekarra, az Alice Études klarinétra és vonósnégyesre, valamint a Persistent Dreams szólóklarinétra. A lemez megjelenése adott alkalmat arra, hogy Vajda Gergelyt kérdezzük sokoldalúságáról.

Klarinétművész, komponista, karmester – ezek a tevékenységek szerepelnek az életrajzában. Mi lenne ennek a három „k”-nak az elfogadható fontossági sorrendje?

Nem szeretném megbántani sem a karmestereket, sem a hangszeres előadókat, de úgy gondolom: a semmiből valamit alkotni – ez minden tevékenység csúcsa, ezzel juthat bármely emberi lény a legközelebb a Teremtéshez. Ha valakinek megvan az elhivatottsága arra, hogy zeneszerző legyen, akkor ennek kell a legfontosabbnak lennie az életében. Az előadók is azzal dolgoznak, amit a zeneszerzőktől kapnak. Gyakran vezénylem a saját műveimet, és olyankor megpróbálom lefordítani a zenémet a gyakorlat nyelvére, és így életre kelteni.

Alessio Eliát „az új nemzedék felkelő csillagának” nevezte Elena Abbado. Olasz szülőhazáján kívül Németországban, Norvégiában és Magyarországon tanult, zeneszerzői tevékenységét tudományos kutatásokkal is támogatja, amelyeknek tárgya a különféle hangolási rendszerek összefüggése, amit „poliszisztemizmusnak” nevez.

A zongorára szánt Játékok 1973-tól íródó sorozata eredetileg zongoraiskolának készült, melynek első köteteiben Kurtág a zongorajáték és a zenei gondolkodás alapelemeire, s ami talán még fontosabb, a gátlásoktól mentes zenélésre tanította a gyerekeket. Az eltelt évtizedek alatt azonban a sorozat elvesztette didaktikus jellegét, s inkább Kurtág zeneszerzői műhelyének dokumentumává vált, amely kulcsot ad nagy formátumú szimfonikus, kamara- és vokális műveihez is. E változást jelzi, hogy az ötödik füzettől kezdve a Játékok a Naplójegyzetek, személyes üzenetek alcímet viseli.

Vajda Gergely zeneszerző, karmester nyerte el a 2018. évi Bartók-Pásztory-díjat, amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kuratóriuma adományoz. Vajda Gergely Alice-etüdök című klarinétötöse, amelyet Lewis Carroll könyvei ihlettek, most jelent meg kiadónk gondozásában. A zeneszerzőnek két színpadi művét is előadják a következő hónapokban: Barbie Blue című operája június 5-én koncertszerű előadásban Budapesten, Óriáscsecsemő című báboperája pedig az Armel Fesztivál keretében július 3-án, Bécsben, majd július 7-én Budapesten kerül színre.

Kurtág György kevés művet írt a kamaraegyüttesre, ami pedig egyébként a kortárs zeneszerzők által kedvelt formáció. Ezért jelentik Olivier Cuendet svájci zeneszerző-karmester átdolgozásai Kurtág emblematikus Játékok című zongoradarab-sorozatából a repertoár jelentős gazdagodását. A 34 darabot sorrendben, kisebb ciklusokban vagy különböző kombinációkban lehet megszólaltatni.

Balogh Máté, Bella Máté, Tornyai Péter és Horváth Balázs zeneszerzői indulása sok szállal kötődik Eötvös Péterhez, aki mindannyiuk metora volt az elmúlt években. Nem véletlen ezért, hogy Eötvös az általa 2004-ben létrehozott Kortárszenei Alapítvány június 26-i zürichi hangversenyének műsorát nagyrészt e fiatal szerzők 2010-2016 között komponált műveiből állította össze. Balogh Máté Jam Quartet-je, Bella Máté Chuang Tzu álma, Tornyai Péter QuatreQuatuors című ensemble-darabjai svájci bemutatóként hangzanak fel, Horváth Balázs pikokosmos = millikosmos című műve pedig ősbemutatóként.

Május 5-én magyar szerzők versenyműveiből összeállított műsort játszik a Frankfurti Rádió Szimfonikus zenekara. A hangverseny címe 'Eötvös Magyarországa', s része annak a hároméves együttműködésnek, melynek keretében Eötvös Péter kurátorként vesz részt a zenekar munkájában.