2019. október 17-én elhunyt Kurtág Márta zongoraművész, Kurtág György felesége, legfontosabb ihlető- és alkotótársa. 92 éves volt, ebből 72 évet töltött a zeneszerző mellett. Ő volt minden születő mű első kritikusa, minden zenei ötlet első konzulense, emellett Kurtág partnere a szóló és négykezes zongoraművek megszólaltatásában.

Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől. Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

Az Alabama állambeli Huntsville szimfonikus zenekarának felkérésére készült Balogh Máté Alabama March című új alkotása. Az ősbemutatóra 2019. szeptember 27-én kerül sor, Huntsville-ben. A zenekari komponálásról, a hagyományhoz fűződő viszonyról és a kultúrák találkozásáról kérdeztük a zeneszerzőt.

A washingtoni J. F. Kennedy Center – többek között – Kurtág Györgynek ítélte a művészi teljesítményért adományozott idei aranyérmét. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott ünnepségen Deborah F. Rutter, a J. F. Kennedy Center elnöke kiemelte, hogy Kurtág György zenéje kontinenseken átívelve is hat az emberekre.

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

A kanadai Bozzini-vonósnégyes április elején három hangversenyen mutatott be magyar kamarazenei műveket a montréáli közönségnek. Az alkotások legtöbbje kanadai bemutatóként hangzott fel. Az idősebb mesterek, Ligeti György és Kurtág György (…pas à pas – nulle part…) egy-egy alkotása mellett Vidovszky László (Zwölf Streichquartette) és Csapó Gyula egy-egy vonósnégyese, valamint az utolsó estén Jeney Zoltán három alkotása szerepelt a programban.

Négy hónappal a milánói Scalában tartott ősbemutató után, március 6-án Kurtág György Fin de partie című operája színre került a Holland Nemzeti Operában is. A szereposztás azonos volt a premierével: Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg); a Holland Rádió Szimfonikus Zenekarát Markus Stenz vezényelte, az előadást Pierre Audi rendezte.

A gazdasági világválság idején, 1933-ban írta meg Seress Rezső a Szomorú vasárnap című slágerét, ami hamarosan világhírűvé vált. A hozzátapadt városi legenda kapcsán Magyar öngyilkos dalként is ismert mindmáig. E dal címét kölcsönzi Vajda Gergely új zenekari kompozíciója, amelyet február 11-én mutatott be a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a Zeneakadémia nagytermében. Hogy vajon a címen kívül kölcsönöz-e mást is a híres dalból, arról az új mű meghallgatása után megoszlottak a vélemények.

Február 16-án, a Radio France Présences című kortárs zenei fesztiválján mutatta be az Ensemble intercontemporain Bella Máté Hesperus című brácsára és kamaraegyüttesre írt új alkotását, amelyet az együttes rendelt meg. A bemutató szólistája Odile Auboin volt, az együttest Dylan Corlay irányította.

A Wolf-temperiertes Klavier modellje, miként a címből sejthető, Johann Sebastian Bach Das wohltemperirte Clavier című billentyűs sorozata. Wolf Péter 24 zongoradarabból álló gyűjteménye ennek megfelelően C-től H-ig az oktáv mind a tizenkét hangját használja a tételek alaphangnemeként (dúrban és mollban egyaránt). A bachi gyűjteménytől azonban megkülönbözteti, hogy fúgák nincsenek benne, csak szabad műfajú darabok: prelúdiumok. Vagy hogy Chopin nyomán a franciás elnevezést használjuk, prelűdök. Wolf Péter valójában sokkal erősebben kapcsolódik Chopinhez és a jórészt ő nyomán kialakult romantikus és 20. századi prelűd-hagyományhoz, mint közvetlenül Bachhoz, amennyiben etűdszerűen virtuóz, illetve elmélyült-érzelmes tételek egymást követő sorozatán keresztül járjuk be 24 hangnem világát, s az igényelt zongoratechnika is inkább idézi a romantika korát, semmint a barokkot.