Visszatekintve aranykornak látják a magyar zeneszerzők az 1970-1980-as éveket, amikor az Editio Musica Budapest promóciós vezetőjeként Varga Bálint András munkálkodott műveik nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. Kifogástalan angol nyelvtudása, kapcsolatteremtő képessége, elkötelezettsége hamar sikereket hozott, és sokban segített, hogy a nyugati világtól évtizedek óta elzárt új magyar zene híveket szerezzen az egész világon. 1971 és 1990 között az Editio Musica Budapestnél végzett munkája tartósan formálta a kiadó profilját, akárcsak későbbi munkaadójáét, a bécsi Universal Editionét.

December 1-én Futó Balázs és Tornyai Péter egy-egy kamaraegyüttesre írt alkotása kerül bemutatásra a Budapest Music Centerben, majd december 16-án Balogh Máté és Tornyai Péter egy-egy vonósnégyese hangzik fel Neussban, a Haus der Musikerben az Asasello- Quartett előadásában. E művek a Kunststiftung Nordrhein-Westfalen, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány megbízásából íródtak. Mindkét esemény résztvevője Tornyai Péter, aki az új művekről, korábbi kompozíciókról és tervekről is beszélt.

Mindkét új műved valamiképpen a zenetörténeti múlttal folytat párbeszédet. Ugyanez igaz nyáron Lipcsében bemutatott Bach-hangszerelésedre, A fúga művészetének 5.  contrapunctusára, ami nemcsak Bachra, hanem Webern nevezetes Ricercar-hangszerelésére is utal. Ez a fajta kapcsolat a múlttal vajon időszakos jelenség vagy tartós téma a művészetedben?

Ez mindig érdekelt, és úgy tűnik, mostanában a koncertrendezők is kedvelik az ilyen kapcsolódásokat. Bachnál persze a felkérésből magától értődött, és úgy láttam, ha elemző módon közelítek ehhez a zenéhez, akkor okvetlen Webern feldolgozásával is foglalkoznom kell. Érdekes módon Balogh Mátéval és Horváth Balázzsal együtt felkérést kaptam további tételek zenekari átdolgozására is, és ezekben majd más utakat is kipróbálhatok.

Október 27-én, vasárnap ért véget a Musique d’aujourd’hui à demain, a Nizzai Filharmonikus Zenekar kortárs zenei fesztiválja a Chagall-múzeumban. Erre a jelentős eseményre két olasz muzsikust hívtak meg: a karmester Andrea Vitellót és a zeneszerző Alessio Eliát. A hangverseny programján Stravinsky, Eötvös Péter és Elia fúvós hangszerekre írt Oktettjei szerepeltek, amelyeket a Nizzai Filharmonikusok tagjai adtak elő, Vitello vezényletével.

Október 27-én, 76 éves korában elhunyt Jeney Zoltán, a magyar zeneszerzés kiemelkedő személyisége.

Zeneszerzés-tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Farkas Ferencnél végezte, majd 1967–68-ban Rómában, Goffredo Petrassinál képezte tovább magát. 1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval közösen megalapította a budapesti Új Zenei Stúdiót, az experimentális zene Kelet-Európában kivételes műhelyét. 1986-tól tanított a budapesti Zeneakadémián, 1995 és 2011 között a Zeneszerzés Tanszék, 1999 és 2013 között a Doktori Iskola vezetője volt. Tanári tevékenységével a fiatal magyar zeneszerzők több nemzedékének gondolkodásmódjára hatott meghatározóan.

Művei között megtalálható valamennyi zenei műfaj: első nemzetközi sikerét Soliloquium 1 című fuvolaművével aratta az utrechti Gaudeamus fesztiválon. Az 1980-as évektől kompozíciói rendszeresen elhangzottak többek között Svédországban, Hollandiában, Észak-Amerikában. Fő műve a közel húsz éves munkával befejezett, három órás Halotti szertartás című oratórium, aminek teljes alakja 2005-ben hangzott el először. Utolsó nagy alkotása, a reformáció 500. évfordulójára írt Aus tiefer Not című kantáta 2018-ban Artisjus-díjban részesült.

2019. október 17-én elhunyt Kurtág Márta zongoraművész, Kurtág György felesége, legfontosabb ihlető- és alkotótársa. 92 éves volt, ebből 72 évet töltött a zeneszerző mellett. Ő volt minden születő mű első kritikusa, minden zenei ötlet első konzulense, emellett Kurtág partnere a szóló és négykezes zongoraművek megszólaltatásában.

Végső búcsút vettek a 86 esztendős korában elhunyt Kocsár Miklós zeneszerzőtől, nemzedékek tanárától, a zenei közélet elismert személyiségétől. Pályája a kamarazenéből, elsősorban a fúvós zenéből indult ki. Dalokat, kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres szólódarabokat egyaránt írt, munkásságának jelentős része kórusmű. Műveit világszerte éneklik, ünnepelt kórusszerző, kórusversenyek díszvendége. A kórusok jelentős részét magyar költők verseire írta, különböző korszakaiban más-más költő művei foglalkoztatták. Gyermekkarait Weöres Sándor verseire komponálta, női- és vegyes karaiban többek között Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre és Kányádi Sándor verseit használta fel. Műveinek sajátos stílusjegye a széphangzásra való törekvés és a szigorú formai arányok igénye.

Az Alabama állambeli Huntsville szimfonikus zenekarának felkérésére készült Balogh Máté Alabama March című új alkotása. Az ősbemutatóra 2019. szeptember 27-én kerül sor, Huntsville-ben. A zenekari komponálásról, a hagyományhoz fűződő viszonyról és a kultúrák találkozásáról kérdeztük a zeneszerzőt.

A washingtoni J. F. Kennedy Center – többek között – Kurtág Györgynek ítélte a művészi teljesítményért adományozott idei aranyérmét. A budapesti amerikai nagykövetségen tartott ünnepségen Deborah F. Rutter, a J. F. Kennedy Center elnöke kiemelte, hogy Kurtág György zenéje kontinenseken átívelve is hat az emberekre.

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

A kanadai Bozzini-vonósnégyes április elején három hangversenyen mutatott be magyar kamarazenei műveket a montréáli közönségnek. Az alkotások legtöbbje kanadai bemutatóként hangzott fel. Az idősebb mesterek, Ligeti György és Kurtág György (…pas à pas – nulle part…) egy-egy alkotása mellett Vidovszky László (Zwölf Streichquartette) és Csapó Gyula egy-egy vonósnégyese, valamint az utolsó estén Jeney Zoltán három alkotása szerepelt a programban.