Kurtág György…quasi una fantasia… című zongorára és hangszercsoportokra írt műve hangzott fel a BBC Proms augusztus 30-i hangversenyén a londoni Royal Albert Hallban. A szólista Dame Mitsuko Uchida volt, a London Symphony Orchestrát Sir Simon Rattle vezényelte a közönség kizárásával megtartott, rádió és televízió-közvetítésen át követhető eseményen.

 „Azt akartam, hogy a zenészek próba közben ne tudják egymás közt megbeszélni, milyen rossz a zene” – mondta önironikusan a zeneszerző a koncertteremben elszórtan, különféle irányokból és magasságokból megszólaló zenekart használó műről – amely profetikusan jósolta meg a társadalmi távolságtartás mai elvárásait.

Kurtág György Jelek, játékok, üzenetek sorozatának új kötete annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy szólófuvolára vagy fuvolás kamarazeneként fogalmazott darabok mellett egy jelentékeny, sokáig rejtve maradt ciklust is magában foglal: A Jelenetek, amely 1997 szeptemberében, Szokolay Ádám számára íródott, csak 2016-ban, a zeneszerző 90. születésnapján hangzott el először. A ciklus egyes tételei a Kurtág-zene ismert gesztusait fogalmazzák újra: töprengő, indulatos, éteri vagy éppen játékos karaktereket formálnak.

A kötet egyik ékköve Kurtág operájához, a Samuel Beckett: Fin de partie-hoz kapcsolódik: Clov búcsúdalának egy basszusfuvolával kísért változata.

A magyar állami Zeneműkiadó Vállalatot, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMP EMB) jogelődjét hetven évvel ezelőtt, 1950. július 1-jén egy törvényerejű rendelet hívta életre.

Hetven éves múltjával és a közel kétszáz éves magyar zeneműkiadás örököseként, az utóbbi száz év magyar zeneszerzése kimagaslóan leggazdagabb katalógusának kezelőjeként az UMP EMB továbbra is arra törekszik, hogy vonzó és elismert partnere legyen valamennyi zeneszerzőgeneráció képviselőinek, műveiket bel- és külföldön egyaránt sikerre segítse.

Hét évtizedes hagyományához híven fejleszti tovább az UMP Editio Musica Budapest a zenetanulókat és a fiatalokat megszólító kiadványai sorozatát. Nemrégiben két olyan zongoragyűjtemény jelent meg, amelyekben jeles kortárs zeneszerzők instruktív de egyúttal szórakoztató formában fordulnak a fiatal muzsikusok felé.

Az ismert svájci zeneszerző-karmester, Olivier Cuendet évtizedek óta működik együtt Kurtág Györggyel. Ennek a közös munkának egyik eredményét, a …concertante… kamaraegyüttesre áthangszerelt változatát 2020. január 16-án mutatta be Amszterdamban az Asko|Schönberg együttes, majd két héttel később Washingtonban is előadták. A közeljövő tervei között szerepel a Zwiegespräch szintetizátorra és zenekarra írt változatának lemezfelvétele, illetve egy ütős-zenekari változat bemutatása.

Hogyan ismerkedett meg Kurtág zenéjével? Melyek azok a vonások, amelyek a leginkább megragadták benne?

Körülbelül 25 évvel ezelőtt terveztem előadni a Grabstein für Stephant a Kammerorchester Basellal, és egy közös barátunk révén először dolgozhattam Kurtággal, aki jelen volt néhány próbán és egy koncerten. Az első pillanattól kezdve nagyon jól megértettük egymást, és tetszett neki, ahogyan Haydnt vezényeltem! Számomra Kurtág zenéjének legérdekesebb vonása a klasszikus zenébe nyúló mély gyökerei, valamint ahogyan a zenei múltat és az atonalitást természetes és egyedülálló módon ötvözi, miközben a leginnovatívabb zeneszerzői eszközöket használja. Egy másik fontos pont, hogy minden műnek, sőt minden szakasznak rendkívüli kifejező és szerves jellege van: nincs egyetlen hang sem az egész életműben, ami ne lenne beszédes vagy ne mondana valamit!

Öt hangversenyen ünnepli a Dortmundi Konzerthaus 2020. február 2. és 6. között Kurtág Györgyöt. A Zeitinsel (Idősziget) nevű koncertsorozat áttekinti a „20. század utolsó nagy élő zeneszerzője” életművét: vokális és hangszeres alkotások mellett a Westdeutscher Rundfunk Zenekara a Grabstein für Stephan című gitárra és hangszercsoportokra írt művet, valamint a nagyzenekari Stelet is előadja. Kurtág műveinek olyan avatott tolmácsolói működnek közre, mint az Arditti vonósnégyes, amely négy Kurtág-kvartett mellett Webern- és Ligeti-kompozíciókat szólaltat meg, vagy Pierre-Laurent Aimard, aki a Játékok zongoradarabjait Bachhal vegyíti. Caroline Melzer a Jelenetek egy regényből című dalciklust és más dalokat énekel.

Különleges eseménynek ígérkezik Benjamin Appl estje, amelyen a sztárbariton a Hölderlin-Gesänge című, régen nem hallott Kurtág-sorozatot énekli, egyetlen koncerten két alkalommal. A betanulást a zeneszerzővel együtt végezte, s ezért 2019 májusában négy napra Budapestre látogatott. A közös munkáról videódokumentáció is készült.

Visszatekintve aranykornak látják a magyar zeneszerzők az 1970-1980-as éveket, amikor az Editio Musica Budapest promóciós vezetőjeként Varga Bálint András munkálkodott műveik nemzetközi megismertetéséért és elismertetéséért. Kifogástalan angol nyelvtudása, kapcsolatteremtő képessége, elkötelezettsége hamar sikereket hozott, és sokban segített, hogy a nyugati világtól évtizedek óta elzárt új magyar zene híveket szerezzen az egész világon. 1971 és 1990 között az Editio Musica Budapestnél végzett munkája tartósan formálta a kiadó profilját, akárcsak későbbi munkaadójáét, a bécsi Universal Editionét.

December 1-én Futó Balázs és Tornyai Péter egy-egy kamaraegyüttesre írt alkotása kerül bemutatásra a Budapest Music Centerben, majd december 16-án Balogh Máté és Tornyai Péter egy-egy vonósnégyese hangzik fel Neussban, a Haus der Musikerben az Asasello- Quartett előadásában. E művek a Kunststiftung Nordrhein-Westfalen, illetve az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány megbízásából íródtak. Mindkét esemény résztvevője Tornyai Péter, aki az új művekről, korábbi kompozíciókról és tervekről is beszélt.

Mindkét új műved valamiképpen a zenetörténeti múlttal folytat párbeszédet. Ugyanez igaz nyáron Lipcsében bemutatott Bach-hangszerelésedre, A fúga művészetének 5.  contrapunctusára, ami nemcsak Bachra, hanem Webern nevezetes Ricercar-hangszerelésére is utal. Ez a fajta kapcsolat a múlttal vajon időszakos jelenség vagy tartós téma a művészetedben?

Ez mindig érdekelt, és úgy tűnik, mostanában a koncertrendezők is kedvelik az ilyen kapcsolódásokat. Bachnál persze a felkérésből magától értődött, és úgy láttam, ha elemző módon közelítek ehhez a zenéhez, akkor okvetlen Webern feldolgozásával is foglalkoznom kell. Érdekes módon Balogh Mátéval és Horváth Balázzsal együtt felkérést kaptam további tételek zenekari átdolgozására is, és ezekben majd más utakat is kipróbálhatok.

Október 27-én, vasárnap ért véget a Musique d’aujourd’hui à demain, a Nizzai Filharmonikus Zenekar kortárs zenei fesztiválja a Chagall-múzeumban. Erre a jelentős eseményre két olasz muzsikust hívtak meg: a karmester Andrea Vitellót és a zeneszerző Alessio Eliát. A hangverseny programján Stravinsky, Eötvös Péter és Elia fúvós hangszerekre írt Oktettjei szerepeltek, amelyeket a Nizzai Filharmonikusok tagjai adtak elő, Vitello vezényletével.

Október 27-én, 76 éves korában elhunyt Jeney Zoltán, a magyar zeneszerzés kiemelkedő személyisége.

Zeneszerzés-tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Farkas Ferencnél végezte, majd 1967–68-ban Rómában, Goffredo Petrassinál képezte tovább magát. 1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval közösen megalapította a budapesti Új Zenei Stúdiót, az experimentális zene Kelet-Európában kivételes műhelyét. 1986-tól tanított a budapesti Zeneakadémián, 1995 és 2011 között a Zeneszerzés Tanszék, 1999 és 2013 között a Doktori Iskola vezetője volt. Tanári tevékenységével a fiatal magyar zeneszerzők több nemzedékének gondolkodásmódjára hatott meghatározóan.

Művei között megtalálható valamennyi zenei műfaj: első nemzetközi sikerét Soliloquium 1 című fuvolaművével aratta az utrechti Gaudeamus fesztiválon. Az 1980-as évektől kompozíciói rendszeresen elhangzottak többek között Svédországban, Hollandiában, Észak-Amerikában. Fő műve a közel húsz éves munkával befejezett, három órás Halotti szertartás című oratórium, aminek teljes alakja 2005-ben hangzott el először. Utolsó nagy alkotása, a reformáció 500. évfordulójára írt Aus tiefer Not című kantáta 2018-ban Artisjus-díjban részesült.