Geszler György 1913. február 1-jén született Budapesten, édesapja, Geszler Ödön zeneszerző, zenekritikus és zenetanár volt. A bp.-i Zeneakadémia zeneszerzés szakán 1931-35-ben Siklós Albert, a zongora-tanárképsző szakon 1935-37-ben Keéri-Szántó Imre növendékeként szerzett diplomát. 1935-49 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola, 1950-61-ben a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, 1961-től 1975-ig (nyugdíjba vonulásáig) a XI. kerületi Állami Zeneiskola zeneelmélet-, zeneszerzés- és zongoratanára volt. Főleg hangszeres zenét komponált. Művészetére nagy hatást gyakorolt az op-art képzőművészeti irányzat egyik legjelentősebb alkotója, Victor Vasarely festészete. 1998. január 9-én hunyt el Budapesten.

Díjai, kitüntetései

Ferenc József díj (1940); Weiner Leó díj (1998).