Eddigi életművét a zenekritikusok többnyire a kortárs magyar zene új utakat kereső, kísérletező vonalába sorolják. Mindemellett Serei zenéjében pályakezdése óta fontos szerepet kap a hangzás érzéki szépsége. Serei előadóként is megtapasztalt legfontosabb élményei — Schönberg, Webern, Stravinsky, Bartók, Varèse, Boulez, Stockhausen, Cage és Feldman művei — nemcsak kompozíciós technikáira gyakoroltak nagy hatást, hanem abban a számára szinte alkotói létkérdéssé váló igényben is, hogy a módszerek csak segéd­eszközök a zenei gondolatok el­rendezé­sében.

Eddigi életműve (két operája mellett) főként hangszeres és vo­kális kamara–, illetve szóló kompozícióból áll. Partitúráit a finom hangzás, a hangszínek árnyaltsága és a hangulatok gazdagsága jellemzi, és előszeretettel használ aforisztikus tömörségű kis formákat, melyekben nagy szerepe van a tematikus–motivikus szerkesztés logikájának és az adott mű hangrendszerében létrehozott egyensúlynak.

Életrajz

Serei Zsolt 1954. április 3–án született a nyugat–magyarországi Takácsiban.

A budapesti Zeneakadémián Szervánszky Endre és Petrovics Emil tanítványa volt (emellett magánúton Jeney Zoltánnál és Simon Albertnél tanult), majd 1979 és 1982 között Kórodi András és Lukács Ervin irányításával a karmesteri diplomát is szerzett.

1978–1990 között a budapesti Új Zenei Stúdió tagja volt. Az együttes hangversenyein hangszeres előadó­ként, karmesterként és zeneszerzőként is részt vett.

1986 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia zeneszerzés tansza­kának tanára.

1989–ben megalapította a Componensemble hangszeres együttest, mely működésének két évtizede alatt a kortárszenejátszás egyik legjelentősebb ma­gyarországi bázisa volt.

A Componensemble mutatta be Budapesten többek között Pierre Boulez Eclat/Multiples, Kurtág György What is the word, Morton Feldman For Samuel Beckett, Routine investigation, For Frank O'Hara című műveit. Az együttes repertoárján a 20. századi klasszikusok, valamint Berio, Boulez, Xenakis és mások kamaraművei mellett elsősorban magyar kortárszene szerepel. Serei Zsolt a Componensemble élén számos lemez–, rádió– és TV–felvételt készített magyar zeneszerzők műveiből.

1991–ben a holland Niew Ensemble élén Pierre Boulez műveit vezényelte.

1982–ben Brüsszelben a Rege, 1986–ban Budapesten a Calyx című műve hangzott el az ISCM fesztiválon.

1999-ben a Budapesti Őszi Fesztiválon mutatták be Örkény István novellái nyomán komponált Egypercesek című kamaraoperáját.

Díjak

A Componensemble–t és Serei Zsoltot a magyarországi Artisjus több alkalommal tüntette ki az új magyar zene kiváló előadásáért.

Soros Alapítvány zenei díja (1999); Erkel díj (2003); Artisjus-díj 2003;  Bartók-Pásztory díj (2010)